Zsombor-álom:

Sétáltam nagyban az utcán, amikor észrevettem, hogy előttem Zsombor és az új barátnője sétálgat. A valóságban messzire elkerülném őket, nem így most: elkezdtem feléjük rugdosni egy üres kólásdobozt, hogy felhívjam magamra a figyelmet. Nem nagyon működött, így csak gyorsabb tempóban elsétáltam mellettük.

Észrevett, és mint akikkel semmi baj, elkezdett kedélyesen csevegni, hogy mizujs velem, innentől a barátnője egyáltalán nem érdekelte, teljes figyelme rám koncentrálódott. Örült hogy lát. 

A barátnője megállt egy nagy panelház előtt (később kiderült, hogy itt laknak), ahol amúgy fagyit is árult. Rögtön csinált nekem egy 8 gömbből álló barackfagyi-tornyot, de mire odaadta, 7 le is esett, azt az egyet meg jól belenyomkodta a tölcsérbe az ujjaival.. :D Kössssz, inkább kihagyom.  Nem mellesleg jégkását kértünk mindketten, de később kaptunk azt is. 

Leültünk a bejárat előtti lépcsőre beszélgetni kicsit, mikor jött az ötlet, hogy ha már úgyis itt vagyok, megmutatja a lakását. 
Vele mentem, mert miért ne tettem volna, de épphogy becsukódott mögöttünk az ajtó, a falnak nyomott.
Nem csinált semmit, csak nézett nagy áhítattal, hogy milyen szépek a szemeim még mindig. 
Nem is akartam hogy bármit is tegyen, valahogy nyugtatott a gondolat, hogy mivel úgyis foglalt, minden tabu. Tudtam hogy nem csalná meg a barátnőjét, ha más jó tulajdonsága nincs is, legalább ezt mondhassam el róla.