Martin-álom

Mostanában kicsit jobban hiányzik az elfogadható 'semennyire se'-hez képest, szóval ez lett az eredménye:

Helyszín a mi házunk. Valami olyan mánia terjedt el a környéken, hogy gördeszkával vagy görkorcsolyával úgy térj ki kocsik elől, hogy még éppen ne üssenek el, de azt hiszem meg is kellett érinteni az autókat. Szóval se nem logikus, se nem veszélytelen dolog as always :D.
Nemrégiben (a valóságban) találkoztam egy sráccal, akivel a vonaton egész jól elbeszélgettünk. Álmomban ő is ezt a sportot űzte, pont a mi kocsink elől ugrott el amikor tartottunk hazafelé a családdal. 
Mikor rájött hogy ismer, odajött hozzám és valószínűleg mondani akart valamit, de nem hagytam neki. Csak annyit kértem hogy öleljen meg. Ekkor már a házban voltunk. Igazából ez az ölelés dolog egy teszt volt, mintha ez alapján döntöttem volna el, hogy lehet-e esélye nálam.. :D

Ő csak szorított és szorított, amikor hirtelen már nem a srác, hanem Martin állt előttem. Gyors szerepcsere történt.
Martin sem engedett el, és ez hihetetlenül jól esett. Valahogy mindig megnyugodtam ettől, de csak akkor ha ő ölelt meg. 
Most öltönyben volt, és mikor elengedtük egymást, köszönt a szüleimnek (mindenkivel kezet fogott). Persze ők is meglepődtek hogy jé Martin visszatért...de nálam nem jobban, az biztos.
Amikor kiment a szobából, sírni kezdtem. Nem tudom hogy amiatt mert megkönnyebbültem, vagy csak végre kiadtam a felgyülemlett dolgokat, de Apa cukin odajött és nyugtatott hogy semmi baj, mostmár itt van. 

Később, miután már minden jó volt, játszottunk és videókat néztünk a neten. Martin elmondta, hogy sokszor csinált olyat, hogy kitett zenéket Facebookra, amik rám emlékeztetik, hátha veszem a lapot és majd írok neki. 
(a valóságban nekem jut ez mindig eszembe, de szerencsére még nem vagyok azon a szinten hogy égessem magam :D)

Vágás: egy nem túl bizalomgerjesztő kórházban voltunk kontrollon mert mint kiderült, agydaganatom volt (?). Martin próbált engem nevettetni, jókedvűnek látszani, meg elkapott ha kicsit meginogtam, szóval nagyon aranyos volt. 
Itt összeraktam, hogy valószínűleg Martin ezért jött. A szüleim elmondták neki mi van velem, ő pedig a valósággal ellentétben most nem hagyott magamra. 

Az álom végén valami fürdőkádban kellett volna megvizsgálniuk, mert az agydaganatomból leukémia lett (köszi agy), de erre már nem került sor mert felébredtem.