Évekkel ezelőtt volt egy Pókemberes álmom. Arról szólt, hogy én mint Pókember próbálok feltartóztatni egy felhőkarcoló nagyságú robot-szerű izét, aki épületeket akar lerombolni. Illetve csak azt az egyet amiben én benne vagyok. 
Arra tisztán emlékszem hogy nagyon élveztem a pókhálón csüngeni és átlengeni egyik épületről a másikra :D és azt hiszem még az embereket is sikerült megmentenem. 

Érdekes módon ma ugyanezt álmodtam, azzal a különbséggel, hogy most nem Pókember voltam, hanem egy dolgozó az épületből akit meg kellett menteni. 
Elég filmszerű volt, emlékszem egy csomó részletre. Például az utcafronti oldal tiszta üveg volt, így láttam mindent amit kellett. Az irodában úgy 10-en lehettünk, mindannyian halálra rémülve és próbáltunk elbújni az asztalaink mögött.

Ekkor jött Peter Parker.. :D Dühös voltam rá mert olyan dolgokkal szöszmötölt, amire nem igazán volt idő...pl. kiszedte az íróasztal fiókjaiból az iratokat, hogy veszteség nélkül dobhassa azt a robotnak. Előtte pont én pakoltam oda a cuccaimat, mert úgy gondoltam fontos dolgok, amiket el kell rejteni. Ő meg erre kiszedi.. :D

Ugrás: már a felhőkarcoló valahanyadik emeletén néztem ki az ablakon valakivel, akiről csak annyit tudok hogy srác volt, de nem tudom ki. 
Alattunk egy hatalmas üvegjárda, ami alatt mély szakadék. Ismerősöket láttam ott sétálgatni, amikor egyszer csak arra leszek figyelmes hogy a srác mellettem ledob egy hatalmas kalapácsot, ami persze össze is törte a járdát. Már ez majdnem eltalálta egy volt osztálytársamat, de van tovább is: az üveg elkezdett repedezni. Mindenki sikítva menekült onnan, másik volt középiskolai osztálytársam épphogycsak elugrott a járdáról, akkor omlott össze.
Én a sokktól meg sem tudtam moccanni, már mikor láttam hogy mindenki épségben van, akkor kezdtem leordítani a srác fejét hogy ezt mégis hogy gondolta. 
Ennyire emlékszem.