Ezt az álmot már nem is 2, hanem egyből 3 részre tudom szedni. Bár nem csodálom, 11 óra alvás nagyon sok.

Első: Ez picit megint Martinhoz kapcsolódik, de nem képezi szerves részét. Valami esküvői táncos versenyre készültem/tünk, mikor a verseny előtt egy héttel hagyott ott...:D Már lemondani sem lehetett a fellépést, én meg nem tudtam mit csináljak. Stefi segített megnyugodni a verseny napján, hát valamennyire sikerült is, impróztam egy jót (ami egyébként borzalmas volt)
Kemény 2 ember nézte végig az előadásom, az egyik a Mamám volt. Azt hittem majd ő is elmondja hogy ez mennyire nem volt semmi, de neki kifejezetten tetszett. :)

Második: Az általános iskolai színpad volt a helyszín. Itt is valami darabot kellett volna előadni, de nem jött össze valaki hanyagsága miatt. A lényeg: kaptam egy nagyon édes labrador kiskutyát a kezembe, bár nem emlékszem hogy csak úgy, vagy a műsor része volt. 
Arra emlékszem, hogy a kutyus nagyon nem akarta hogy elvegyék tőlem, mindenki ölében izgett-mozgott, az enyémben meg békésen aludt. Persze a végén csak elvették, nem volt választásom. 
Kis idő múlva megkeresett a gazdája, hogy ha szeretném még látni, akkor nyugodtan meglátogathatom őket, semmi akadálya. Szóval mentem. :) A kutyu meg nagyon örült. :D

Harmadik: hát ez már inkább egy rémálom volt és biztosan azért mert erőltettem az alvást. Szóval Apával voltam valami kis mezőn, ahol épp hidat csinált. Illetve próbált. Nagyon sokára jöttem csak rá, hogy ez egy híd lesz :D. 
Mikor befejezte, mutatott egy kis titkos alagutat, aminek a végén volt egy szűk járat, alján egy kis ajtóval. Megpróbáltam oda lemenni, de dugig volt pókokkal meg szúnyogokkal, amik valami irdatlan fájdalmasat csíptek. Szóval nem jutottam le, sikítások kíséretében másztam vissza. 
Ezután elmentünk Mamámhoz. Közben néhány csípésem egészen befeketedett, úgyhogy nagyon megijedtem. Azt mondták méreg van benne, amit mihamarabb ki kell nyomkodni. Hát én el is kezdtem a jobb kezem mutatóujján, de nem méreg volt benne, hanem egy hatalmas parazita. (ahh mindjárt hányok még a gondolattól is...) Próbáltam kihúzni, de nem volt kis darab, Apával tudtuk csak kiszedni. 8 kib*szott méteres volt.  
Ezután a jobb karomat kezdtem piszkálni, onnan is kiszedtem egy még ocsmányabbat, ami egyszer bele is tört. (erre nincs elég hangos fúj)

De nem volt ám ilyen "egyszerű" a dolog, ennél a csípésnél tűnt fel, hogy nem csak egy parazita van benne. Egészen a könyökömtől kezdve kellett nyomkodni, hogy minden kijöjjön belőle. Döglegyek, kukacok, meg minden ami instant hidegrázást meg öklendezést okoz. Féltem megnézni ezután a mutatóujjam (baromi gyorsan fejlődtek). Kesztyűben dolgoztam amúgy végig, akkor vettem le mikor azt hittem csak egy van benne és végeztem. Ettől a sokktól meg már nem érdekelt hogy van-e rajtam kesztyű vagy nincs. Az ujjamnál is kb. a csuklómtól kezdve kellett előrenyomkodni (egyrészt baromi gusztustalan volt, másrészt nagyon fájt) 
Ebből is jött minden cukiság, olyan légy is ami konkrétan a kezemet ette, látszottak a csíkok ahol már járt. 
Fú borzalmas volt. Nem tudom eléggé érzékeltetni, hogy ez mennyire kiborított. :D